Egyhelyiséges, azaz decentralizált szellőztetők kerámiabetéttel

Nagyon sokan keresnek meg minket azzal, hogy decentralizált szellőztetőkkel (olcsó kerámiabetétes) meg lehetne-e oldani a szellőztetést, hasonló minőségben mint mondjuk egy központi hővisszanyerős szellőztetővel.


A válasz sajnos az hogy NEM, vagy az hogy csak nagyon drágán, hogy ugyanaz a minőség legyen.

Bár jó pénzt tudnánk keresni decentralizált szellőztetőkkel, de az alábbiak miatt mégsem forgalmazzuk őket, mivel nagyon kevés esetben nyújtanak megfelelő megoldást, sajnos a fizika az nem hazudik.

Első gond, kis légszállítás!

Egy átlagos ilyen decentralizált kerámiabetétes hővisszanyerős szellőztető gép légszállítása 30-40 m3/h 0Pa ellenálláson. Igen ám, de azt elfelejtik mondani, hogy hővisszanyerős üzemmódban ezek a gépek úgy működnek, hogy egy irányba kb. egy percig, majd a másik irányba megint egy percig mennek, azaz a valós friss levegő szállítási maximumuk ideális esetben a fele a leírtnak, számoljunk mondjuk 15m3/h -val.
Tehát egy 0Pa -on 300 m3/h légszállítású központi szellőztető gép egyenértékű 20 darab 30 m3/h légszállítású decentralizált géppel!!!

Második gond, fal közeli levegőcsere!

Mivel ezek a gépek hővisszanyerős üzemmódban körülbelül percenként változtatják a légirányt, kizárólag a közeli részeket fogják hatékonyan átöblíteni, a helyiség távolabbi pontján kevés lesz a friss levegő, arról nem is beszélve, hogy a befújt friss levegőt is időnként kidobjuk…
Tudom, vannak olyan gépek, amik összehangolhatók, hogy egyik kifele dob akor a másik befele szív.

Harmadik gond, áramellátás!

Minden géphez egyenként áramellátást kell kiépíteni, ez drága és sok esetben macerás, vagy nem megoldható szépen. (például külső csatornában vezetik)

Negyedik gond, helyi zajleadás!

Ezek a gépek mindig ott adják le a zajt, ahol vannak, míg egy központi szellőztető a gépészeti helyiségben adja le a zaját, megfelelő méretezés esetén szinte hallhatatlan a végponton normál üzemben.

Mikor lehet jó egy decentralizált?
Akkor ha nincs más lehetőségünk, és megfelelően méretezzük őket, azaz elegendőt építünk be belőlük. Jó lehet akár egy WC, vagy egy kisebb fürdőszoba energiahatékony szellőztetésére.

Megtörtént eset:
Egyik ismerősöm penészedés miatt rakott be két decentralizált szellőztetőt egy kb. 48 nm-es lakásba, egyet egy kisebb szobába, másikat egy nappaliba. Amíg egyedül lakott, és napközben nem volt otthon sokat, meg is oldotta a problémát. Ezután megházasodott, hárman laktak ugyanezen a területen, a penész pedig visszajött, ennek több oka volt.
Gyerekkel mindig exponenciálisan megnő a párakibocsátás (főzés, otthonlét, mosás, stb…), valamint a szellőztető gép zaja miatt lejjebb kellett venni a ventilátor fokozatokat. Több új növény költözött a lakásba, ez is jelentősen megnövesztette a páratartalmat.
Szóval bizonyos esetben lehet működőképes, de nagyon a körülményektől függ.

A fenti állítások keresztáramú hőcserélős decentralizált egységekre csak pár pontban igazak, azok sokkal jobb szellőztető megoldások, viszont árban nem olcsóbbak mint egy központi hővisszanyerős szellőztető gép, mivel ugyanazokat a komponenseket tartalmazzák.